Építési engedéllyel és engedély nélkül végezhető tevékenységek
Ügyfeleink részéről gyakran felmerül kérdésként, hogy az egyes építési vagy bontási tevékenységeket mikor szükséges engedélyeztetni, és mikor nem, továbbá mi tartozik a 2017. január 1-től módosult egyszerű bejelentési eljárás hatálya alá. Ennek megalapozására a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. és 2. melléklete szolgál, mely egyértelműen leírja, hogy mely tevékenységekhez szükséges építési vagy bontási engedélyt kérnünk, illetve a 155/2016 (VI. 13.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és ennek módosítása, a 482/2016 (XII. 28.) Korm. rendelet az egyszerű bejelentés körének kiterjesztéséről.
Ennek köznyelven megfogalmazott kivonatát közöljük alább, a lakosság részére leggyakrabban felmerülő eseteket vettük most számba:
1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.
Ez azt jelenti, hogy ha pl. teherhordó falban nyílást szeretnénk létesíteni, az korábban engedélyköteles tevékenységnek minősült, azonban az új jogszabály értelmében nem minősül engedélyköteles tevékenységnek, csak akkor, ha az zártsorúan vagy ikresen érintkezik, és hozzányúlunk vagy az alapozásához vagy bármely más tartószerkezeti eleméhez.
2. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
Ráadásul, ha úgy cserélünk homlokzati ablakot, hogy a nyílásáthidaláshoz is hozzányúlunk, illetve szélesítjük vagy arrébb helyezzük azt, akkor sem szükséges engedélyt kérnünk, legalábbis a jogszabály nem rendelkezik erről.
3. Meglévő építményben - alapozást nem igénylő - új égéstermék-elvezető kémény létesítése, ha annak megvalósítása nem jár a meglévő építmény tartószerkezetének megbontásával, átalakításával, megerősítésével. Meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése.
Ez azt jelenti, hogy egy olyan könnyű kémény, amely pl. a homlokzaton lesz kivezetve, engedély nélkül telepíthető, feltéve, hogy nem haladja meg a 6,0 m magasságot. Szándékosan hagytuk bent a korábbi megfogalmazást, hogy a különbség is világosan látható legyen.
4. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
Korábban ezt is a tartószerkezeti rendszer megváltoztatásához kötötték, azonban az új szabályozásban már nem szerepel ez a kikötés.
5. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.
Tehát pl. egy szerszámoskamra vagy egyéb építmény építése, bővítése a fenti feltételekkel nem engedélyköteles. Ebben a pontban a paraméterek kerültek növelésre a korábbi állapothoz képest: 50m3-ről 100 m3-re, és 3,0 m-ről 4,5 m-re.
6. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
7. A bruttó 50,0 m3-nél kisebb térfogatú vagy a 1,5 m-nél sekélyebb magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése. A magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése.
Ebből a pontból is kikerültek a korlátozó számok.
8. Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.
Tehát bizony, egy 1,6 m magasságú támfal már engedélyköteles. Ezt sokszor nem tudják vagy figyelmen kívül hagyják.
9. Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése.
10. A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
1. Műemléket érintő, a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érintő, illetve a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét is érintő bontás engedélyköteles.
Zártsorú vagy ikresen épített épülethez minden esetben kell bontási engedély lefolytatása, hiszen ezekben az esetekben felmerülhet annak esélye, hogy a csatlakozó épületszerkezetek állékonysága a bontás során veszélybe kerül.
