• Személyre szabott statikus szakvélemények
    Személyre szabott statikus szakvélemények

    Egyéni törődés minden egyes ügyfelünkkel. Nálunk nincsenek rossz kérdések.

  • Laikusok számára is érthetően
    Laikusok számára is érthetően

    Nem csak a szakmai nyelvet beszéljük. Mindent úgy magyarázunk el, hogy Önnek is világosan érthető legyen.

  • Gyors szolgáltatások
    Gyors szolgáltatások

    Tudjuk, hogy tegnapra kellett volna... Statikus szakvéleményeket 2 munkanapon belül elkészítjük a kiszállást követően.

Lakossági szolgáltatásaink Kifejezetten lakosságra szabott statikus szakvéleményeket készítünk, melyek árban is igazodnak a feladatok nagyságrendjéhez. 06 30 305 3397 Bővebben
Szakvéleményt készítünk
  • Házvásárláshoz
  • Falbontáshoz
  • Tetőtér beépítéséhez
  • Repedések vizsgálatához
Társasházi szolgáltatásaink Az épület egy részére vagy az egész épületre kiterjedő vizsgálatokat készítünk, a szükséges esetleges megerősítésre vonatkozó statikai kiviteli tervekkel. 06 30 305 3397 Bővebben
Szakvéleményt készítünk
  • Függőfolyosókhoz
  • Tűzfalakhoz
  • Kéményekhez
  • Épületkárokhoz

 

 

Nézzük meg most szép sorban, hogy egy családi ház esetében milyen terheléseket kell figyelembe vennünk, és ezekben milyen biztonságot kell felvenni az érvényben lévő (Eurocode) szabvány alapján!

 

A szabvány terhelési esetenként különbözteti meg az előírt és alkalmazandó biztonság mértékét:

  1. önsúlytehernél  +35%
  2. lakóépület hasznos terheléseinél +50%
  3. meteorológiai terhelések esetében szintén +50%
  4. rendkívüli terhek esetén figyelembe vett további biztonság (függ a rendkívüli teher jellegétől)

Ez azt jelenti, hogy pl. a beton súlyánál, ami vasbeton esetében 2500 kg/m3 felveszünk rá még 35% biztonságot, azaz a számításokban 3375 kg/m3 értékkel vesszük figyelembe. Ugyanez a hasznos terhelésnél (ami azt jelenti, hogy a lakótér, terasz, lépcső, stb. rendeltetésszerű használatakor fellépő terhelések esetében) 200 kg/m2 terhelést még 50%-kal megnöveljük 300 kg/m2 terhelésre. Nézzük, mit is jelentenek ezek a súlyok pl. egy födém esetében:

  • 20 cm vtg monolit vasbeton födém önsúlya 500 kg/m2
  • rétegrend (általános esetben) 200 kg/m2
  • hasznos terhelés 200 kg/m2
  • Mindösszesen 900 kg/m2

Az önsúly jellegű terheléseket 35%-kal, a hasznos terheléseket 50%-kal növelve ez (500+200)x1,35+200x1,5=1245 kg/m2 terhelésre adódik. Ebből a szükséges biztonság 1245/900=1,383 vagy 38,3%-ra adódik.

A terheken felül azonban az anyagminőségek oldalán is megjelenik a biztonság. Ennek részleteibe felesleges jelen írással belemenni, azonban annyit érdemes megemlíteni, hogy pl. a fenti vasbeton födém esetében anyag oldalról az előírt biztonság a beton esetében 50%, a betonacél esetében 15%. Ez a szerkezet teherbírása szempontjából összesítve nagyjából 18% többlet teherbírást jelent. Összesítve a teher oldali biztonsággal, 38+18=56% biztonság van már jelen.

Ennyivel több anyagot és munkadíjat kell betervezni a szerkezetbe. Ez az 50 éves tervezett időtartamra vetítve nem is olyan hatalmas plusz költség (ne feledjük, itt elsősorban a tartószerkezetekről beszélünk, mely a teljes épület bekerülési költségének kb. 30%-a).

 

Miért?

Az épület felépítésekor, a környezeti változókban, a használat változásaiban rendkívül sok a bizonytalanság. Sokszor találkozunk pl. tetőtér beépítésnél azzal a problémával, hogy valaki azt szeretné, hogy csak egy kis szobát szeretne a tetőtérbe egy ággyal, mégis, nekünk a lakótér funkciót kell figyelembe venni a tervezéskor (200 kg/m2) nem pedig az ágy+az ember tényleges súlyát, mert mi van ha 2 év múlva eladja az ingatlant, és a következő lakó már nem tudja, hogy csak egy ággyal számoltunk. A használat során bekövetkező káresemények valószínűségét akkor tudjuk csökkenteni, ha ezekkel az előre meghatározott, szabvány által előírt értékekkel számolunk.

Kezdetben a szerkezeteket tapasztalati alapon tervezték, abszolút biztonságra törekedve. Ez azt jelenti, hogy a szerkezet tönkremenetelét semmilyen körülmények között nem engedték bekövetkezni. Később, ahogy fejlődött az építéstudomány bebizonyosodott, hogy ez értelmetlen és nem megvalósítható törekvés.

Későbbi eljárásokban (1920-as évek) már alkalmaztak egy előre meghatározott biztonságot, azonban minden terhelésre ugyanazt a biztonsági értéket számították. Ezt hívták "egyenlő biztonság"-ra való törekvésnek. Ezután a tapasztalatok és a kutatások eredményeként felfedezték, hogy az egyenlő biztonsági tényezős tervezés helyett célszerűbb és gazdaságosabb az osztott biztonsági tényezős eljárás. Ez azt jelentette, hogy a teherbírásban (pl. leszakadás) és a használhatóságban (pl. födém lehajlása) résztvevő egyes paraméterek esetében más-más bizonytalanság van, így más-más biztonsággal számíthatók.

A XX. század végére ez odáig fejlődött, hogy már a szerkezet biztonságán a nem kívánt állapotok elkerülésének megbízhatóságát illetve a nem kívánt állapot kialakulásának kockázatát értjük.

Így manapság a tervezés feladata az, hogy a szerkezet biztonsága optimális legyen. Ezen az épület élettartama alatt jelentkező valamennyi költségtényezőt magába foglaló komplex költségek minimuma értendő.

© 2016-2018 Statikum® cégcsoport - statikai szakvélemény, statikus szakvélemény, statikus. | Minden jog fenntartva. A weboldalt a Statikum® cégcsoportba tartozó Z+Zs Controlling Kft. üzemelteti. | A Statikum logo® és a Statikum® név bejegyzett védjegyek, felhasználásuk csak a jogtulajdonos írásbeli hozzájárulásával lehetséges.